Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Találkozás, emberek, apró kis történetek

Lady Gaga idézet helye

2017/03/24. - írta: Szilvió

Sziasztok,

ebben a posztban nem lesz saját tartalom, csak a laptopom képernyője számos Sticky Notes kis digitális postittel van tele, amin vannak a leendő slam poetry szövegeim töredékei, meg jó néhány Lady Gaga meg Erzsébet Fenevadonna idézet, amiket néha csak jó megtalálni. Most olvasom hatodszor ma este, de még mindig megható az egész, szóval nesztek (a ladygaga.hu-ról, pacsi srácok):

Lady Gaga a közönség egyik tagját felhozta a színpadra Manchesterben az artRAVE-en, hogy segítsen neki, hogy eljegyezhesse barátját. “Egyszerűen valami különlegeset akarok tenni számodra,” mondta. “Nem vagyok benne biztos, de Jay lehet, hogy szeretne kérdezni tőled valamit.” Miután a férfi féltérdre ereszkedett, Gaga “gyönyörű, boldog és hosszú” házasságot kívánt nekik, és hozzátette: “Egészen biztos vagyok benne, hogy ezt nem kell elmondanom, mert ez egy eléggé szabadon gondolkodó város, de csak azért is kib****ul elmondom. Ha az Egyesült Királyságban vagy Manchesterben laksz, és akár fiatal, idős vagy középkorú vagy, ha meleg vagy, emeld fel a fejed és légy büszke. Nem kell rejtőzködnöd. Ember vagy. És ha bárkinek itt a közönségben, bár nem gondolom hogy van ilyen, de ha bárki számára ez kínos, valószínűleg kib****ul el kéne menned, mert a történelem rossz oldalán állsz, és itt mindenki a jó oldalon áll.”

Szólj hozzá!

Karesz

2017/01/21. - írta: Szilvió

Ő Karesz. Most hívjuk egyszerűen így. Mert férfias név, pont amilyen ő nem… De jó mélyen kezdjük a k hang képzését… Talán ezért tetszik ez a név. (Ha ezt olvasod, most így neveztelek el…) Írtam már arról, hogy próbálkozom az online ismerkedéssel… Általában kevesebb sikerrel, viszont vannak emberek, akik valamiért állatira érdekelnek, vagy kifejezetten egymásra találunk, és a rövid lekoptatásokból hosszú beszélgetések születnek… Az egyik ilyen srác Karesz.

Szóval ráírtam. (Mindig én írok rájuk.) Tetszett. Olyan visszafogott, alamuszi nyuszi nagyot ugrik típusnak tűnt. Igazam lett. Rövid beszélgetés után kiderült, hogy szereti a hosszú hajú rocker csávókat, mert a headbeng izgató… Ugyanazokat az izmokat mozgatja, mintha szopnál (bár nekem még csak az előbbitől volt izomlázam: senkinek nem kívánom). Aztán kalandokat osztottunk meg, meg képeket, állati izgalmas képeket egy egyébként is állati izgalmas beszélgetésben, amely visszaolvasva már azt hiszem mindkettőnknek nyújtott vigaszt egy-egy magányos pillanatban… Vagy csak úgy egymásra írunk szexchatelni… Ha úgy van…

Nem tudom, hogy miért, és nem tudom, hogy mit árul el ez a személyiségemről vagy az emberekhez fűződő kapcsolataimról, de egy picit talán mindketten egymás életének a részei lettünk, egy picit biztosan… Egy kis kacsintós fejnyit biztosan.

Szólj hozzá!

Feltámadni látszó reményfoszlány

2017/01/21. - írta: Szilvió

Alapvetően akarok hinni a csodákban meg a gagyi szerelmes könyvekben és filmekben… Gyakran gondolom azt, hogy az én boldogan élünk, amíg és a végtelenig és tovább hercegem jó formaegyes versenyző módjára gumifalon belül maradt, vagy hogy elütötte a villamos, mielőtt találkoztunk volna (isten nyugosztalja)…

Néha már az egész szerelemben vesztem el a hitem, hogy létezik, meg hogy valóban rátalálhat az ember… de a történetben lévő nem egy ilyen pillanat volt. Nagyon nem:

Az egyetemi könyvtárban tanultam egy íróasztalokkal teli részen egy íróasztal szélénél. A mellette lévő íróasztalhoz leült egy srác és beindította a gaydart (meleg radart), de nem volt szimpatikus kifejezetten, meg amúgy is rohadtul át akartam menni vizsgán (azóta sikerült). Tanulás közben azonban megérkezett a barátja, és cukik voltak, az ezeket az isten is egymásnak teremtette fajtából valók, és nem volt semmi feltűnő, csak a mellettem tanuló srác gyengéden átölelte a csípöjénél… Annyira természetesen szép is idilli és tiszta és romantikus volt, amire nem tudok megfelel hasonlító határozót, és nem is szeretnék…

Azóta egy picit jobban sajog a szívemben pislákoló kitöltetlen reménytől, és most is felerősödött, hogy felidéztem magamba… Állatira szeretném valakinek átölelni így a derekát, és állatira szeretném, ha valaki megigazítaná a kapucnimat… Csak így tisztán. Szeretetből.

Szólj hozzá!

Visszatértem a sötétből

2017/01/20. - írta: Szilvió

Sziasztok!

Többször szerettem volna már megírni ezt a bejegyzést, de sosem sikerült vállalhatóan: Szóval fogadjátok a legvállalhatóbb formát.

Szeptember óta nem írtam a blogra egy árva szót sem. Nagyon nehéz időszak volt számomra, és nem is nagyon szeretnék róla mesélni, mert nem vagyok róla meggyőződve, hogy túl vagyok rajta. Összességében újra erőt vett rajtam a melankolikus, elzárkózó, filantróp hajlamom. Jó barátaimmal vesztem össze, akik közül a legfontosabbakkal azóta tisztázódott a helyzet, illetve gyakran hunytam le úgy a szemem éjszaka, hogy nem szerettem volna felkelni, és ami a legszörnyűbb számomra, hogy elhittem, hogy senkinek nem hiányoznék… Egy zsákutcának éreztem az életem, és aszerint éltem meg a pillanataimat. Hétfőtől csütörtökig egyetemre jártam, néha slameltem, meg disputázni mentem, az időm többi részét pedig a szobámban töltöttem a laptop előtt, így nem történt semmi… Kint maradtak a csodák.

Nem tudom, most hogy vagyok, de talán jobban, talán túl vagyok a nehezén, és talán látom a fényt az alagút végén, bár néha még mindig úgy érzem, az csak a szemből robogó vonat. Nem tudom még definiálni magam, csak élek ebbe a földi létbe köpve, és igyekszem jó pofát vágni az egészhez. Most a korábban valamilyen apropóból írni vágyott vázlatokat felújítom, és írok is egy-két új bejegyzést.

Remélem maradtok továbbra is hűséges olvasók: Szilvió

Szólj hozzá!

A sokszínűségekről

2017/01/20. - írta: Szilvió

A holnapi comig out day margójára

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a lelkem október 11-e körül már évek óta ünneplőbe öltözik. :)

Sok nagyon fontos dolog van az életemben, ezek közül nagyon fontos nekem, hogy nem hiszek a normákban, mert megteremti az abnormálist is a kategória. Én pedig nem hiszek az abnormálisban úgy általában sem, és nem hiszem, hogy a heterótól eltérő bármelyik szexuális irányultság abnormális lenne...

Pedig, ha nem normális, akkor...

Ki mondja, hogy nem normális?
A társadalomban élőként hajlamosak vagyunk képeket alkotni az emberről, aki a harmincas éveinek az elején járó férfi, aki heteroszexuális kapcsolatban él és fehér bőrű, barna hajú, barna szemű, nomeg középosztálybeli... Kedves emberek, ez a norma, akinek nem tetszik, az abnormális.
Ha beszélünk valakiről, hozzátesszük, hogy nő, hogy szőke, hogy meleg, hogy cigány, hogy bármilyen szempontból nem felel meg a normáknak... Mert különben másként képzelnénk el. Talán máshogy is viszonyulnánk hozzá...

PEDIG Ő IS CSAK EGY KIBASZOTT EMBER A KURVA ÉLETBE!

Szóval, ha azt mondjátok előbújás napja, én azt mondom: sokszínűség, mert igen: sokszínűek vagyunk, és minden nap igyekszem egy picit ünnepelni ezt... október 11-én pedig ezt mások is ünneplik velem.

Szólj hozzá!